Az írott szó, fényképekkel kiegészítve nem rossz információ átadó, azonban sokan előnyben részesítik az élőszóban elmondott dolgokat. Ebből az gondolatból kiindulva új rovattal bővítjük a FototTipp.hu-t, mégpedig egy videó kiadással. Alkalmanként egy-egy témát, helyszínt fogunk körüljárni, elmondva személyes tapasztalatainkat a témával kapcsolatban. Az első kiadásban a fotóstáskában elhelyezkedő kisebb-nagyobb hasznos holmikkal foglalkozunk, mindennel ami nem fényképezőgép vagy objektív. Ezen holmik számosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy rögtön sikerült egy 45 perces anyagot összeállítanunk, ami a méretbeli problémák miatt négy részben teszünk közzé.
Jó szórakozást mindenkinek !
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
Jelenlévő felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.
A 17-40/4L a canon “olcsóbb” nagy látószögű, L sorozatú zoom objektíve. Összesen 12 elemből álló optikai rendszere 9 csoportban helyezkedik el és két aszférikus lencsét tartalmaz Legnagyobb rekesznyílása F4 amely a teljes zoomtartományban állandó. Legkisebb rekesze pedig F22. Látószöge (35mm) 104-57 fokig terjed. Az L sorozatú objektívek között szabványnak tekinthető 77mm-es első szűrőmenettel rendelkezik, a hátsó részen pedig zselatinfilter tartót találhatunk, amelybe maximum 3 filterlap helyezhető el egyszerre. Súlya 500g. Időjárásálló (nem vízálló) kivitelben készül, azonban a teljes védelemhez a gyártó egy első UV szűrő használatát is javasolja.
A képek EOS 10D-vel készültek állványról és tükörfelcsapással, raw formátumban. Az kidolgozás során a képek nem lettek élesítve
Már megszokhattuk, ha évvége, akkor természetfotós albumok. Először a BBC pályázatának albuma. Majd hamarosan a naturArt és a Nimród közös pályázatának legjobb munkái is megjelennek. Az album kivitele és a képek, mint mindig, most is csodálatosak. Minden elismerésem, nem csak a helyezetteknek, hanem minden természetfotósnak, akinek az alkotása(i) helyet kaptak a könyvben. A képek élvezete mellett érdekes dolgokat tanulhatunk is (lásd később). Azonban a könyvnek van egy nagy problémája, ami felett nem tudok napirendre térni.
Könyörgöm, miért kell a képeket kétoldalasra szerkeszteni, hogy a kötés félbevágja azokat? Pont a nyertes képeket találjuk ilyen módon tönkretéve az albumban. Sajnos egyre gyakrabban találkozom gyönyörű albumokkal ahol a szerkesztők ugyanebbe a hibába esnek. Ha szép a kép, legyen minél nagyobb, azaz szerkesszük kétoldalasra. Csak azt nem veszik figyelembe hogy még ha a legtökéletesebb is a kötés és az illesztés, akkor sem lehet teljesen szétnyitni a könyvet. Ez olyan mintha a kiállításon is kettévágnák a képeket és egy kicsit összecsúsztatnák a két részt. Brrr.
Ha beleolvasunk a képekhez írt kommentárokba, érdekes dolgokat figyelhetünk meg, illetve tanulhatunk. Ahány természetfotós annyi féle attitűd, vannak akik minden további nélkül megjelölik hogy pontosan hol készült a kép, ezáltal hasznos tippeket adva kezdő, tapasztalatlanabb fotósoknak, és vannak aki konzekvensen kihagyják ezt az információt a képek mellől. Hmm.
Ha az elkészítéshez használt technikákat nézzük ott is érdekes dolgokat tanulhatunk. Ne féljünk a 2x es 1.4x telekonvertereket egyszerre használni, régi FD canon objektíveket is használhatunk eredményes munkára, sőt a Nikon objektíveket nyugodtan tegyük fel a canon gépre átalakítóval ha már egyszer beleöltünk egy csomó pénzt. Ami pedig a legfontosabb, hogy a gép maga nem számít, találunk nyertes képet amelyet 300D-vel illetve Powershoot G3-al készítettek. A lényeg a téma és a jó fotós.
Tudom karácsony már elmúlt, de sohasem késő, hogy egy ilyen szép albummal meglepjük magunkat.
Az utóbbi napokban az foglalkoztat, hogy miként lehet kihozni a maximumot az Epson 2100-amból. Nem mintha eddig nem lennék elégedett a nyomatok minőségével, inkább a munkafolyamatok egyszerűsítése esne jól. Persze azért a jobb minőség sem hátrány. Két olyan alkalmazással próbálkoztam meg újra, amelyek korábban nem ütötték meg a használhatósági mércémet – telepítés és első indítás után egyből kukában landoltak.
Az egyik a többek által is agyondícsért ImagePrint RIP volt. Az 5.5-ös verzióval próbálkoztam tavasszal, de pár nap alatt nem sikerült éltere lehelni, így bármennyire is jó nyomatokat készíthetett volna, felhagytam vele. Most, hogy a 6-os verzió megjelent, gondoltam újra próbálkozom vele. Sajna a próbaverzió még csak "DEMO" felirattal összerondított nyomatokat sem bír készíteni, így csak a felülettel próbálkozhattam. De már ott is kellemes meglepetést szerzett. A telepítő egész kultúrált (azt leszámítva, hogy kötelezően a "C:Program Files"-be költöztet, és hogy rossz helyre teszi a parancsikonokat), végre egy helyen van a nyomtatók telepítése és a licenszek kezelése. A korábbi verziónál órákig kerestem, hogy mi az összefüggés köztük. Ja igen, és most már a dokumentáció is használható! Ugyan mm-re állítva a papírméretet még mindig elszámolja az ablak széli vonalzókat, de komolyan gondolkodom a beszerzésén. Persze előtte egy nyomtatásra is alkalmas próbaverziót még megpróbálok keríteni a ColorByte-tól.
Ami már régóta foglalkoztat, az az a probléma, hogy mi az optimális felbontás, amivel a képeket a 2100-asra kiküldeni érdemes, azaz milyen ppi érték mellett kapjuk a legszebb nyomatokat. Egymásnak ellentmodó infók halmazában akadtam rá a Qimage nevű alkalmazásra, ami azzal hirdeti magát, hogy nagyon jó minőségű nyomatokat készít. Teszi mindezt azáltal, hogy 720ppi-re interpolálja a képeket nyomtatás előtt, mégpedig a Photoshop bicubic-nál és a nyomtatómeghajtónál sokkal jobb algoritmusokat használva. Játszottam egy kicsit a felülettel, itt is jelentős fejlődés tapasztalható a korábbi verziókhoz képest.
Igazából a Qimage-ben az a vonzó, hogy az ember megmondja neki a kívánt képméreret (esetemben ez szinte mindig 12×18 coll), és függetlenül az eredeti kép felbontásától és méreteitől, a kíván méretben – és ígérete szerint – a legjobb minőségben nyomtatja azt ki.
A hét második felében, ahogy visszaértem nyomtatóközelbe, ki fogom próbálni, hogy mire képes, és egy rövid írásban be is számolok róla.
A Canon 17-40/4L objektívje, mint minden L sorozatú lencse, napellenzővel együtt kerül forgalomba. Azonban a hozzáadott EW-83E jelzésű ellenző filmes gépekhez készült, azaz kellően széles hogy a 17mm állásban se takarja ki a képet. Emiatt használata nehézkes, nem fér bele a táskába ha fordítva rátesszük a lencse végére. Ha viszont az objektívet 1.6x crop faktorú digitális gépen használjuk, akkor ez a széles napellenző nem a legoptimálisabb megoldás. A 17mm-t megszorozva 1.6-al 27.2mm-t kapunk, ami a kisebb szenzorméretből adódó kisebb látószöghöz tartozó virtuális gyújtótávolság. Ha körülnézünk a Canon által gyártott objektívek között, akkor találunk egy 24/1.4L lencsét amelynek szintén 77mm a szűrőátmérője. Logikusnak következtetés hogy használjuk az ehhez tartozó EW-83DII típusú napellenzőt. A képeken látszik, hogy a 83DII jelentősen nagyobb mint a 83E, ezáltal jobban ellátja a feladatát mint napellenző. Ezenkívül megfordítva szépen “rásimul” az objektívre és nem okoz gondot elhelyezése a táskában. Persze az EW83DII nem olcsó mulatság, jelenleg 47usd az USA-ban és hasonló áron kapható Európában is. Cserébe viszont jól használható és kényelmes napellenzőnk lesz a 17-40/4L-hez ami ezt igazán megérdemli, annyira jó objektív
Nemrég egy barátommal beszélgettem, aki az 500mm f/4 optika láttán a következőt mondta:
“az objektiv méretét tekintve: olyan nagy mint egy csillagászati eszköz”
Ettől felcsillant a szemem, lévén valamikor amatőrcsillagászkodtam, és a felszerelés egy része még mindig megvan. Odamentem a szekrényhez, és előhalásztam a nemrégiben újraalumíniumoztatott főtükröt (kicsit poros, mert kb. 3 éve áll a szekrényben).
A tükör egyébként egy 1000mm f/6.7 Newton reflektorból való. Mellette pedig egy 500mm f/4 “refraktor” látható, ami kis rásegítéssel 700mm f/5.6-tá, vagy 1000mm f/8-á alakítható. Ha kicsit kijavul az idő, azt hiszem kipróbálom az 500-as lencsét, hogy a kedvenc égi objektumaimat hogy lehet látni vele.
De ha már ennél a témánál tartunk. A Canon webhelyén is van egy érdekes írás, a Canon Astrophotography Guide. Ajánlom mindenkinek, aki az égi jelenségek iránt érdeklődik.
Megjelent a legújabb firmware frissítés a Canon 1D Mk II-höz. Három dolgot hivatott javítani az előző verziókhoz képest:
Az AI Servo AF mód autofókusz algoritmusát kicserélték. Ennek következményeként a kisebb fényerejű lencsékkel javult a fókuszálás, különösen kevés fény esetén. Kipróbáltam, és az eddig is gyors Canon 400/5.6 kevés fény esetén nem vadászott annyit a fókuszra, mint korábban. Szinte azonnal sikerült fókuszba hozni a képet.
A bekapcsoláskori várakozást 0.5-ről 0.3 másodpercre csökkentették. Nehezen észrevehető változás 🙂
Támogatja a WFT-E1 drótnélküli adót. Számomra ennek nem nagyon van jelentősége.
Mielőtt SLR vagy DSLR fényképezőgépünkhöz új objektívet vásárolnánk, végigböngésszük az internetet és a fórumokat leírások, tesztek után kutatva. Amit találunk azonban általában kétértelmű, vannak akik az egekig magasztalják az adott objektívet mások pedig óva intenek, nehogy már egy ilyen hulladékot vegyünk. Igazán részletes és megbízható teszt sajnos nagyon kevés létezik és azok sem tartoznak az olvasmányos írások közé. (pl. Reichmann DxO Optics tesztjei). A másik probléma, hogy az amatőr tesztelő és gyakran a hivatásos is csak egy példányt tesztel az adott objektívből. Hiába kimagaslóan jók a teszt eredményei, ha az a példány amit mi megvásárolunk feleannyit sem teljesít. (Ilyenkor persze szidhatjuk a tesztet és a tesztelőt valamint őneki az édes anyukáját, de gyakran nincs igazunk.)
Amikor november végén egy szeles szombat reggel páran az index fotós fórumán aktív tagok közül a várban az volt a célunk, hogy különféle objektíveket teszteljünk lehetőleg hasonló körülmények között. Sajnos ez a teszt inkább egy l’art pour l’art esemény volt, mint alapos megtervezett teszt. Ezzel kapcsolatban pedig kedvenc fotós szerzőmet Michael Reichmannt idézném: "A berendezések tesztje és összehasonlítása jó dolog, azonban ha ezt az eszközök és az mérési módszerek pontos és mélyreható ismerete nélkül, részletese tervezés nélkül tesszük. Nos az leginkább a maszturbációra hasonlít; élvezni lehet, de a produktivitása csekély." 🙂
Ennek megfelelően mi igen jól éreztük magunkat, megnézegettük egymás objektívjeit, jót beszélgettünk, de a képek igazából nem értékelhetők komoly tesztként. Ennek megfelelően az egyes objektívek képeit, különösebb kommentár nélkül adom közre, mindenki olyan következtetést von le belőlük amilyet csak szeretne. Azt azért tartsuk szem előtt, hogy ezek a képek az adott objektív egy adott példányát reprezentálják és nem a típust. A boltban frissen vett (vagy használtan beszerzett) objektív lehet, hogy teljesen más eredményeket fog felmutatni.
Mivel az elkészült anyag jelentős, folyamatosan dolgozom fel a képeket és ennek a cikknek új lapjaként fog megjelenni minden egyes objektív képsorozata. Ha értesítést szeretnél kapni az új oldalakról, akkor vagy regisztrálj be ide a fotótipp-re és kapcsold be az értesítés funkciót, vagy figyeld az index fotós fórumát.
Széleslátószögű zoom objektív, minden széleslátószögű gyújtótávolság-tartományt képes lefedni 12mm-től 24mm-ig, ez 122º-tól 84,1º-ig terjedő látószöget jelent. 12 csoportban 16 lencsét tartalmaz, melyből 4 különösen alacsony szórású (SLD) tag, melyek hatékonyan csökkentik a szuperszéles-látószögű lencsékre oly jellemző kromatikus aberrációt. (vagy mégsem ?) A legnagyobb használható blende f4,5-5,6, míg a legszűkebb f22, az optika közelpontja makró módban 280 mm-re található (az is megérdemli aki egy ilyen objektívvel makrózni szeretne), a vele elérhető legnagyobb nagyítás 1:7,1. Súlya 615g. A Sigma IF (internal focus) fókuszrendszerének köszönhetően élességállításkor csak a belső lencsecsoportok mozdulnak el a frontlencse mozdulatlan marad.
Lássuk a tesztképeket. A képek EOS 10D-vel készültek állványról és tükörfelcsapással, raw formátumban. Az kidolgozás során a nem lettek élesítve.
Rob weboldala két dologról híres, a friss és pontos hírekről, és az neten fellelhető legnagyobb CF kártya teljesítmény összehasonlító adatbázisról. Mielőtt CF kártyát veszünk itt ellenpőrizni, hogy mit tud a kártya.
Jelenlévő felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 2 vendég van a webhelyen.
